A GYERTYÁNFFY-HÁZ

AnkerLebontják; — tehát feleslegessé vált Még csak az irodalmi funerátor munkája van hátra, hogy átadja az emlékezésnek, mielőtt az enyészetbe átlépne. Ez már a mi dolgunk. S ha nem is épen a legelőkelőbb foglalkozás, de á bejegyzett, rendes professziók közül való s a hasznossága sem problematikus. Végtére a társadalom evolucziói még egyetlen időben sem szülték meg azt a kulturtipust vagy kollektív lelket, mely közönynyel vagy utálattal kerülné el ama helyeket, melyekben a saját képmása látványosság volt, mikor a régi Zsidó-piacz mentén kiemelkedett. Azóta nagyobbak és szebbek is elhelyezkedtek körülötte s nyolczvan-kilenczven esztendő úgy megérlelte az ódonságra, hogy lerombolásának már semmi sem áll útjában. Két érdekessége megőrzi emlékét azonban továbbra is. A Gyertyánffy-házból indult ki — a «Napkelet» híradása szerint — 1862-ben az a két reform, mely ma az összes fővárosi házakban intézményszerűen uralkodik. A lakók jegyzékét itt függesztették ki először a kapubejárat egyik oldalán, továbbá itt hozták divatba azt a rendszert, hogy a lakók tartozzanak kapunyitás fejében a házmesternek esti kilencz órán túl rendes díjat fizetni. Mindakét újítás rövid idő alatt általánossá lett s a ki ebben czélszerűséget vagy fejlődést lát, ezt is ennek a háznak tulajdonítsa. Romantikusabb epizódok Déryné révén rakodtak a Gyertyánffy-házra. Emlékiratai első kötetében egész regényeket beszél el Gyertyánffy Dávidról, a «roppant négyemeletű ház» tulajdonosáról, a ki legállhatatosabb udvarlói közé tartozott. A kissé félszeg és bátortalan örmény ifjú érdekében családja is közbelépett, hogy Déryné szimpátiáját megnyerjék. De ez a furcsaság még nem is a legfurcsább ebben Déryné titkos imádójáva, Katona Józseffel bosszú-darabot íratott ekkor ellene, hogy megalázza. Ebben a darabban el volt beszélve a Gyertyánffy-házban való estély, a rózsa-affér stb., s mindez ötven forintért, melyet Gyertyánffy Katonának fizetett. A szereplők neveiből könnyen ki lehetett találni, hogy kikre czé- loz a darab. Déryné – Denesházyné, Murányi – Muraközi, Gyertyánffy – Gyergyovicsky néven szerepelt benne, a darab czíme pedig ez volt : «A Rózsa harcz vagy az ártatlan legyek a nemtelen pókok között». Ki volt már tűzve az előadás napja is, mikor Déryné észrevette, hogy az egész merénylet tulajdonképen ellene készült. Rögtön Benkéhez ment s kijelentette, hogy ha azonnal le nem veszik a műsorról, elhagyja a társulatot. Így akadályozta meg a darab előadását. Mindez bőven, a legnagyobb részletességgel van elbeszélve emlékirataiban. Egyúttal ez a Gyertyánffy-ház krónikájának legérdekesebb epizódja. Pár évtized előtt az Anker biztosító társaság tulajdonába került s ez a firma kerül le most róla, hogy letétetvén, új czégér alatt újabb és díszesebb palotának adta át helyét.                                                                                                                                                               Zuboly

Vasárnapi Újság, 1908. január 19.