Az operaszínház megnyitása

vasujsszeptember 25-ikén vagy 27-ikén lesz. Az első előadáson a király is megjelenik egész kíséretével. Erre az előadásra meghívókat fognak küldeni, úgynevezett «theater paré» lesz s a földszinti helyeken nők nem foglalnak helyet. A közönség részére három vagy négy este ismétlik a megnyitó előadást. A bérletfolyamos előadásokat október 2-án kezdik. Legalább is kedden, csütörtökön és szombaton bérletes előadást tartanak. A páholyokat már egytől egyig kibérelték, s nagy bérlő közönsége van a többi helyeknek is.
Most nagy erővel folynak a befejező munkálatok e diszes épületben, mely Ybl Miklósnak méltó alkotása, s hazai erők közreműködésével készült. Tűzbiztonsági szempontokból is kitűnően gondoskodtak; számos kényelmes lépcső vezet mindenfelé, s a kijárat könnyű mindenhonnan. Felöltőt, esernyőt, botot egyik helyen sem lehet bevinni. A nézőtér minden részének beosztását és kényelmét igen dicsérik.
A házban csak ülőhelyek lesznek s körülbelül 1400 ember fogja az előadásokat kényelmes támlányokból végig nézhetni. A nézőtér alapszíne bordeaux-vörös. Az aranyozás dús, de nem túlterhelt. A páholy-függönyök vörösek, sárgával vegyitett bojt-és zsinordiszitéssel. Van a nézőtér földszintjén 432 támlásszék, körülbelül 60 páholy (három sorban) és a III. emeleten 700-nál több ülőhely, mely mind vörös bársonynyal van bevonva. A nézőteret egy 500 lángú bronz-csillár gázlángjai világítják. A proszczénium mennyezetére, mely egészen vas, festette Lotz az Olimpust ábrázoló mennyezet-képet. A színpaddal szemben van ő felsége a király díszpáholya. Ő felsége inkognitó páholya pedig balra az első emeleten az első a színpadtól. A nézőteret a színpadtól egy két méter vastagságú kőfal választja el, mely egész a tető alá emelkedik. Ez óriási falba van vágva a színpad nyílása. A színpad berendezését a bécsi Asfaleia-társaság készíti. A színpad maga két részre oszlik ; egy nagy vagy előszinpadra, mely 26 méter széles és 22 méter magas, és egy kisebb, vagy hátsó színpadra, mely az előbbinél jóval kisebb. A színpad magassága a padozattól fölfelé 28 méter; a padozat alatt pedig tizenkét méter mély. Az egész magasság tehát negyven méter. A színpad fölötti óriási mérvű űrben lebegnek a vas folyosók, a színpadhoz kellő száz és százféle szerkezetek. A szinpadon, a színpad padlózatát kivéve, fából semmi sem készült. Az ösz-szes színpadi gépek, a szükséges eszközök mozgásba hozatala víznyomású gépekkel történik. Magát a színpadot és annak bármely részét emelni, sülyeszteni lehet mindenféle irányban, egyetlen csapnak megfordítása által. A nehéz vasfüggönyök, melynek egyike a színpadot zárja el a nézőtértől, a másika pedig a két színpadot egymástól, az összes díszletek, szuffiták, stb. mind víznyomás által mozgattatnak. Az elválasztó nagy közfal két oldalán nyugosznak amaz óriási víztartók, melyek tűz esetében a záport szolgáltatják. A tartókban 2000 akó víz van, csövei pedig keresz-kasul szelik a színpad felső űrét. Négy pénztár áll a közönség rendelkezésére; igy tehát tolongás nem igen lehet. A színháznak nemcsak művészeti személyzete, hanem egyéb szükséges személyzete is szervezve van már. A főbejáratnál most helyezik el az óriási Sphinx-szobrokat, melyeket Stróbl Alajos készített. A Sphinxek széles talapzaton nyugszanak, s a főalak karrarai márványból van vésve.Káldy_Gyula
Most már végleg el van döntve, hogy a megnyitó előadáskor Erkel Ferencz «István király» új operáját adják elő. B. Podmaniczky Frigyes intendáns e hó 14-én Bécsbe utazott őfelségének jelentést teendő az operaházi építkezések mibenlétéről és kikérni ő felségének kivánatait az első, illetőleg díszelőadásra vonatkozólag. Káldy Gyula főrendező szintén Bécsben időz, hogy az első előadáshoz szükséges díszletekre vonatkozólag a bécsi díszlet-festő társaságnak utasítással szolgáljon, továbbá, hogy több opera és ballet díszletének mielőbbi elkészítését sürgesse.

Vasárnapi Újság 1884. augusztus 17.

 

Káldy Gyula