Az Operaház átalakítása 1. rész

Mióta Operaházunkat rendeltetésének átadták, pompás csarnokaiban soha nem sürgött forgott annyi munkás-nép, mint a mennyi a mostani nyári szünet alatt szorgoskodik benne.

A Magyar Királyi Operaház Andrássy-úti homlokzata

A gyönyörű nézőtéren vasállványokat szerelnek a munkások, s a piros szőnyeggel borított padlózat helyén most homokrakások és malteres-ládák hevernek szanaszét. Ezúttal a szokásos nyári takarításnál sokkalta fontosabb munkát végeznek az épületen, a melyet nem csak ott javítgatnak, a hol az idő vasfoga megrongálta, hanem a belső helyiségek kapcsolatában is mélyreható átalakításokat eszközölnek. A fővárosi építészeknek egy csoportja ettől az átalakító munkától félti a színház épületének ma már Európa-szerte elismert és méltányolt művészi mivoltát. Mivel ez az építész-csoport attól tart, hogy az átalakítási munkák nem csupán a gyakorlati hasznavehetőség czéljait szolgálják, hanem az építmény harmonikus művészetű nézőterét és más reprezentácziós helyiségeit is érinteni fogják: közgyűlésén a munkálatok által veszélyeztetettnek hitt művészi érdekek védelme érdekében félre-verte a veszedelmet hirdető nagy hírharangot.

Zeneszerzők szobrai az oromzaton

Az építészeknek ez a csoportja felpanaszolja tiltakozó feliratában, hogy az átalakítási munkákat a nyilvánosság minden tájékoztatása nélkül végzik, holott szerintük elsőrendűen országos művészi érdek, hogy az immáron műemlékszámba jogosan sorozható épületen, mint nemzeti művészi vagyonon semmiféle értékét befolyásoló változtatás ne történjék. Ha pedig itt-ott javításra feltétlenül szükség volna, úgy azt a munkát csakis szakértő művészekből alakított tanács vagy építőbizottság állandó ellenőrzése mellett végezzék, a mely bizottság gondos őrködése, az építmény művészi értékének védelmét biztosítaná.

Zeneszerzők szobrai az oromzaton

Az építészek tiltakozása már szokatlanságánál fogva is alkalmas a nagyközönség és a sajtó fantáziájának a felizgatására, a mely izgalom, valljuk meg, egyedüli czélja a tiltakozásnak. A benne csokorba kötött vádak alaptalanok, mert a munkálatokat éppenséggel nem végzik titokban. Az építés vezetősége minden érdeklődő szakembernek a legnagyobb előzékenységgel ad betekintést az átalakítási munkákba. Ha tehát a tiltakozó építész-csoport bármelytagja fáradságot vett volna magának hozzá, hogy az építés színhelyére sétáljon, ott a folyamatban levő munkák természetéről és mértékéről szakszerű felvilágosítást nyerhetett volna. Igaz, hogy akkor a feltűnéskeltésre számító tiltakozó memorandumot ok hiányában nem lehetett volna megírni. Mert az operaház javító és átalakító munkái mind oly természetűek, a melyek az építmény művészi értékét nem érintik.

Hamarosan folytatjuk….

Nemzetközi zeneünnep Sienában

Velencében 1925-ben tartották meg ezt a már tradicionális nagyszerű zeneünnepélyt, ezidén pedig az ősrégi Sienaban adtak egymásnak találkozót a modern zene barátai. A sienai ünnepen azonban a régi mesterekről sem feledkeztek meg. A nagyszabású megnyitókoncertet a 17-ik század zeneszerzői töltötték ki. San Francesco bazilikájában Vivaldi es Monteverdi kelt életre oly erővel, hogy az illusztris közönség a szent helyről megfeledkezve tombolva ünnepelte az előadókat es a régi mesterek emlékét. A Chigi—Saracini palotában tartották meg a „nemzetközi” zeneünnepélyt. Németországot Hindemith képviselte, (mint mindenütt, ahol a fiatalabb nemet generáció szóhoz jut.) Olaszországot Franco Alfano, Franciaországot Ravel és Csehszlovákia részéről a negyedhangos rendszer mellett kardoskodott ezúttal is Alois Haba, aki ebből a negyvennyolcból már csak azért sem enged, mert mindenütt feltűnést kelt vele.

 

Villa Chigi-Saracini

Kamarazenében majd az összes jelentősebb fiatal zenész versengett egymással igen szép eredménnyel. — Ugyanis bátran meg lehetett állapítani, hogy ezen a téren van még mondanivaló, itt fekszik a modern zene súlypontja, és hogy a Wagner—Strauss szimfonikus költészete es programzenéje után a vonósnégyesből és trióból indulhat ki a melodikus polifónia újjászületése — mindegy, hogy a lineáris ellenpont, vagy más elmélet alapján.    Mert: ha van az új, a modern zenének nagy betegsége, akkor ez az, hogy megfertőzte a dallamnélküliség bacilusa, bár a melódia nem zárja ki a modernséget, az atonalitást.

A sienai ünnepély kamarazenei része örvendetes haladás volt ezen a téren. Sajnos, politikai kakofóniára is sor került, mert egy romai zenekritikus előadást tartott a modem zenéről es előadásában éles kirohanásokat rögtönzött a németek ellen. A musica sacra keretében, római, velencei, spanyol es flamand kórusokat es kantátákat adtak elő. A pápai Roma zenei múltja (16 és 17-ik század) hihetetlenül modernen hatott. Az ünnepség  „II Palis“ című régi ünnepi játékkal nyert nagyszerű es méltó befejezést.

 

n. p.; Képes Hét 1928. október 7.

 

150 százalékkal emelik az Operaház helyárait

Klebelsberg Kunó kultuszminiszter

Az Operaház vezetősége a kultuszminiszterrel folytatott tárgyalások során értesüléseink szerint már megtörtént  a megállapodás a helyárak felemelésére vonatkozólag is.

 Az új szezonban a M. kir. Operaház jegyeinek árát a tavalyi évad végén érvényben volt árakkal szemben két és félszeresükre, vagyis 150 százalékkal emelik fel. Az idei megnyitó előadáson  egy földszinti  vagy elsőemeleti páholy 3000 koronába, egy zsöllye 1000 koronába, a harmadik emelet legolcsóbb jegyei pedig 100 koronába fognak kerülni.

 

8 Órai Újság; 1922. szeptember 3.