Az újak

gombaszögiellaÚj csillag van kelőben a Vígszínháznál, aki neveztetik Gombaszögi Ellának. A fiatal hölgy már azzal a renoméval jön, amely híres, nevezetes nénje, Gombaszögi Frida asszony révén sugárzott reája. Gombaszögi Ella csak most lépett át az Akadémia küszöbén és hogy már is Valaki, azt mondanunk sem kell. Nemcsak azért, mert a nagy Gomba húgocskája, hanem azért is, mert a Vígszínház egyszeri próba után rögtön tagjai sorába szerződtette. A Vig és a Magyar színházak nemes konkurenciájába tehát most már a két Gombaszögi is belejátszik. Gombaszögi Ella szeptember végén lép föl először Farkas Imre darabjában, ,,A hónapos szobá“- ban. Nagy és őszinte sikert várnak első szereplésétől azok, akik jelenvoltak azon a próbán, amelyen a Vígszínház leszerződtette a nagy Gomba jövendő konkurensét. És különösen szerencsés körülmények közt fog lezajlani a kis Gomba debütálása, hiszen Farkas poétikus darabjának egyik főszerepét fogja kreálni.

 

Színházi Élet 1913. augusztus 31.

 

Gombaszögi Ella

Az intők

tóthimreTóth Imre, akinél kedvesebben és úribb módon kevés igazgató tud tekintélyt tartani, az ügyelő mindennapos jelentéseiből fejcsóválva konstatálta, hogy a próbákon gyakoriak újabban az elkésések. A személyes szemrehányást egyelőre túl szigorú lépésnek tartotta. Ennélfogva bevezette az intő-cédulák rendszerét, amelyet a gimnáziumból, vagy reálból mindannyian jól ismerünk. A minap a színház egy-két tagjához hivatalos levél érkezett a Nemzeti-színház igazgatóságától. Intő-cédula volt benne. A cédulán az igazgató igen nyájasan, de viszont egy komoly paragrafusra való hivatkozással inti a tagokat, hogy a próbákon pontos időben kell megjelenni. És mi bizony ki is irjuk, kik voltak a rossz fiuk : eddig Horváth Tutyu, Hajdú Pepi és Mészáros Alajos kaptak intőt. Persze az intő hatása alatt másnap már félórával a próba kezdete előtt ott sétáltak a színház előtt. A rendszer tehát bevált. Ajánljuk minden rendű és rangú igazgatók figyelmébe.

Színházi Élet, 1916. január 16.

Tóth Imre

A GYERTYÁNFFY-HÁZ

AnkerLebontják; — tehát feleslegessé vált Még csak az irodalmi funerátor munkája van hátra, hogy átadja az emlékezésnek, mielőtt az enyészetbe átlépne. Ez már a mi dolgunk. S ha nem is épen a legelőkelőbb foglalkozás, de á bejegyzett, rendes professziók közül való s a hasznossága sem problematikus. Végtére a társadalom evolucziói még egyetlen időben sem szülték meg azt a kulturtipust vagy kollektív lelket, mely közönynyel vagy utálattal kerülné el ama helyeket, melyekben a saját képmása látványosság volt, mikor a régi Zsidó-piacz mentén kiemelkedett. Azóta nagyobbak és szebbek is elhelyezkedtek körülötte s nyolczvan-kilenczven esztendő úgy megérlelte az ódonságra, hogy lerombolásának már semmi sem áll útjában. Két érdekessége megőrzi emlékét azonban továbbra is. A Gyertyánffy-házból indult ki — a «Napkelet» híradása szerint — 1862-ben az a két reform, mely ma az összes fővárosi házakban intézményszerűen uralkodik. A lakók jegyzékét itt függesztették ki először a kapubejárat egyik oldalán, továbbá itt hozták divatba azt a rendszert, hogy a lakók tartozzanak kapunyitás fejében a házmesternek esti kilencz órán túl rendes díjat fizetni. Mindakét újítás rövid idő alatt általánossá lett s a ki ebben czélszerűséget vagy fejlődést lát, ezt is ennek a háznak tulajdonítsa. Romantikusabb epizódok Déryné révén rakodtak a Gyertyánffy-házra. Emlékiratai első kötetében egész regényeket beszél el Gyertyánffy Dávidról, a «roppant négyemeletű ház» tulajdonosáról, a ki legállhatatosabb udvarlói közé tartozott. A kissé félszeg és bátortalan örmény ifjú érdekében családja is közbelépett, hogy Déryné szimpátiáját megnyerjék. De ez a furcsaság még nem is a legfurcsább ebben Déryné titkos imádójáva, Katona Józseffel bosszú-darabot íratott ekkor ellene, hogy megalázza. Ebben a darabban el volt beszélve a Gyertyánffy-házban való estély, a rózsa-affér stb., s mindez ötven forintért, melyet Gyertyánffy Katonának fizetett. A szereplők neveiből könnyen ki lehetett találni, hogy kikre czé- loz a darab. Déryné – Denesházyné, Murányi – Muraközi, Gyertyánffy – Gyergyovicsky néven szerepelt benne, a darab czíme pedig ez volt : «A Rózsa harcz vagy az ártatlan legyek a nemtelen pókok között». Ki volt már tűzve az előadás napja is, mikor Déryné észrevette, hogy az egész merénylet tulajdonképen ellene készült. Rögtön Benkéhez ment s kijelentette, hogy ha azonnal le nem veszik a műsorról, elhagyja a társulatot. Így akadályozta meg a darab előadását. Mindez bőven, a legnagyobb részletességgel van elbeszélve emlékirataiban. Egyúttal ez a Gyertyánffy-ház krónikájának legérdekesebb epizódja. Pár évtized előtt az Anker biztosító társaság tulajdonába került s ez a firma kerül le most róla, hogy letétetvén, új czégér alatt újabb és díszesebb palotának adta át helyét.                                                                                                                                                               Zuboly

Vasárnapi Újság, 1908. január 19.

Mimi levele – a primadonna előlege

 

Kornai Berta
Kornai Berta

Mimi, az elragadóan intelligens kis grizett a hőse Herblay gyönyörű zenéjű operettjének, a Bohémszerelem-nek, amely csak úgy mint külföldön, nálunk is igazán nagy, zajos sikert aratott. A vidám bohémek históriáját, a szebbnél szebb melódiák, amelyek ajkukon felhangzanak, sok gyönyörűséget okoznak a közönségnek, a mely esténkint szorongásig tölti meg a Magyar Színház nézőterét. És  ebből a sikerből egy igen nagy rész illeti meg Kornai Bertát, a ki pompás alakítása révén, a melyet mint Mimi produkált, nagyot nőtt azok szemében is, a kik mindig tisztában voltak értékes talentumával.
A Mimi szerepe pompás ötletet adott a minap Kornai Bertának. A bájos kis grizett ugyanis, ahányszor örökre el akar válni, a szeretőinek egy-egy búcsúlevelet ír. Megírja pedig azokat a legkedvesebb helyesírási hibákkal. Ki vehetné ezt rossz néven Mimitől, a mikor olyan ragyogó a szeme és piczi a lába?
Kornai Bertának valami kis számlafélét prezentáltak a színháznál a minap este. Pénz azonban nem volt nála, az előlegkontó is meg volt már terhelve egy kicsit és kétségesnek látszott, hogy vájjon Leszkay igazgató hajlandó lesz-e egy újabb előlegnyugtát beváltani. Mindenesetre megpróbálta és megírta a levelet ekképen :
 Ketves diregtor ur! A szivem majdnem megrebed, de nem teheteg Róla, megint elfogyot a pénzem, ön oj jó, ne dagadja meg a kérésemet. Hiszen utójjára teszem. Kérek szász forindot. Köszönöm. Pá, pá, pál
Mimi.
Leszkay igazgató, a mint elolvasta Mimi levelét, persze nem állhatott ellent a kérésnek és személyesen vitte be a primadonnája öltözőjébe a „szász” forintot.
Pierrot.

Magyar Színpad, 1905. december 13.

Kornai BertaLeszkay András

Színészet

 

Csíkszereda
Csíkszereda

Az újonnan épült vigadónk díszes nagytermét Zoltán Gyula színigazgató 32 tagból álló jól szervezett színtársulattal 1905. évi január 1 én a színművészet múzsájának fogja felavatni. A színigazgató által körözött előleges színházi jelentésben közzé tett műsorban olt találjuk néhány régibb kitűnő darab mellett a budapesti színházak lezajlott színiévadjának nagy és maradandó sikert aratott újdonságait is, melyek hivatva lesznek a színielőadásokra alkalmas új tágas nagyteremben közönségünknek a hosszú téli estéken kellemes, de a mellett nemes szórakozást nyújtani. Feltéve, hogy Zoltán igazgató be is fogja váltani azt, amit ígér. Ebben pedig kételkedni okunk nincsen. Zoltán Gyula 26 év óta színigazgató. Ezen hosszú idő alatt a vidéki színigazgatók között a legjobb hírnevet vívta ki magának ; jelenleg is színtársulata Dicsőszentmártonban közmegelégedésre működik, ami pedig csak úgy lehetséges, hogy terhes kötelezettségét komolyan fogja fel, mindig a legjobbat nyújtja és főleg nem ígér soha többet, mint a mire ereje képes. Megtanulhatta, hogy az Ígéretek be nem váltása nagyon megbosszulja magát, mert elidegeníti a közönséget a színháztól. Több mint negyedévszázados színigazgatósága alatt szerzett bö tapasztalatai, kellő garanciát nyújtanak arra is, hogy a színre kerülő darabok elfogadható előadásokban fognak közönségünknek bemutattatni. Az előadottak alapján teljes szimpátiával és előlegezett bizalommal tekinthetünk Zoltán igazgató és színtársulata működése elé. Zoltán színigazgató előzetes színházi jelentésében 12 előadásra bérletet hirdet, a bérletgyűjtést ő maga személyesen végezte egy néhány napig és rövid idő múlva DicsőszentmártonbóI visszatérve ismét folytatni fogja. Minthogy egy színigazgatónak némi anyagi biztosítékot Kisebb városban csak a bérletek nyújtanak, üdvös és méltányos dolognak tartanók, ha Zoltán Gyula színigazgató bérletgyűjtése fényes eredménynyel járna .

Csíkszereda, 1904. december 4.

Zoltán Gyula

 

 

V. speiz

spez

V. speiz : Titkos Ilona

Ő is kitűnő háziasszony, speizában a következő csodákat láttuk :
15 üveg pezsgő
18 üveg bor
12 üveg likőr
5 liter rum
30 üveg cseresnyebefőtt titkosilona
20 üveg paradicsom
5 üveg savanyított apródinnye
7 üveg eperbefőtt
1 zsák krumpli
2 bödön zsír
2 egész füstölt sonka
2 rúd téli szalámi
20 kiló cukor
1 zsák liszt 0-ás
1 zsák liszt főző
4 kiló finom csokoládé
15 kiló rizs
10 kiló babkávé
5 üveg méz
5 üveg ecetes uborka

Színházi Élet, 1923 október 14.

Titkos Ilona

Mi van a speizban?

spez A színésznők és színészek, ha este királyi palástot és koronát hordanak is, éppen olyan hús és vér emberek, inint akár én, te, vagy ő ! Szeretik a jó falatokat, reggeliznek, ebédelnek, szóval, odahaza ők is nyárspolgárok, családapák, háziasszonyok, házigazdák. Sok színésznő nemcsak a színpadon hires, hanem arról is, hogy milyen kitűnő háziasszony. A háziasszony legfőbb erénye és dicsősége : az éléskamra, a speiz. Ha meg akarod tudni, hogy ki milyen háziasszony, nyiss be a speizába és mindjárt mindent meg fogsz tudni.
Manapság nem olyan könnyű ám pazar készleteket felhalmozni az éléskamrában, mint nagyanyáink idejében, vagy akár a mi boldog gyermekkorunkban. Egy jól megtöltött speiz akkora vagyont képvisel, mint régen pár száz hold jóféle szántó.
Azért nem kell attól tartani, hogy a színésznő-háziasszonyok elhanyagolták a kötelességüket, nem gondoskodtak a téli elemózsiáról. Megcsináltuk a stihpróbát, be-nyitottunk pár éléskamrába és mondhatjuk, roppant meg vagyunk elégedve. Sok helyen szemünk-szánk elállt és az Ínyünk csiklandozta a sok finom holmi, amit a polcok és üvegek, zsákok és pléhddobozok rejtegettek.
Nem akarunk senkit ugratni, de becsületszavunkra kijelentjük, hogy az alább következő listákért szavatosságot vállalunk, ha csak időközben valamelyik helyen meg nem esznek mindent, csak azért, hogy az adóellenőrző bizottságot kijátszhassak.

aczélilonaGyerünk csak szép sorjába :

I. speiz : Cs. Aczél Ilona :
Szép, gondozott polcokon ezek a csekély-ségek sorakoznak :
5 üveg málna-lekvár 10 üveg barack-lekvár
2 üveg bor
2 üveg ecetes uborka
3 üveg kovászos uborka
2 zsák kenyérliszt
1 zsák főzőliszt 10 kiló rizs
6 kiló bab
15 kiló tarhonya 150 kiló sertészsir
3 kiló libazsir
2 üveg rum
30 kiló kockacukor 10 kiló porcukor
10 kiló süvegcukor

Más semmi !

Színházi Élet, 1923. október 14.

Folytatása következik!

Aczél Ilona

A cadixi történet

 

II. Izabella
II. Izabella

A cadixi történetről így ír a’ Messager azon várasból november 20kán költ levélszerént : Tegnap estve az olosz játékszínen a’ Stranierát adván-elö, világosítva volt a’ színház és tömve, mivel II. Isabella ifjú királynénak név napját innepellék. Az első felvonás után Isabella hymnusát akarták énekelni, de a’ publicum nagy lármával kívánta a’ Riego hynjnusát; ’s nagy zugás lévén, Vidart Domingo, cadixi polgári kormányzó, kinek gondolkodás módja a’ várasi népnél kétség ala jött, kihajlott loge-jából , ’s nyers szóval ezeket monda a’ publicuinnak: Akarom, hogy az általam parancsolt hymnust énekeljék, azért hallgatást és mérséklést parancsolok! Ez annyira felmérgesítette a’ nézőket, hogy a padokat törni, szaggatni kezdték, ’s darabjait a’ kormányzó logéjára hányták ezen szókkal: Gyalázatos áruló , halj-meg ! De a’ kormányzó nem hagyta el logéját, hanem katonák után küldött. A katonai kormányzó küldött is , de azon utasítással , hogy a’ népet ne ingereljék ; mi Vidart- nak nem tetszett. — Most éneklé a’ publicum a’ Riego hymnusát. A’ második felvonás egy negyed óra alatt elvégződött; vagy is inkább nem játszottak , mivel a’ lárma és zugás miatt szóhoz sem jöhettek. Játék végével több, kö- penyegbe burkolt csoportok állottak a’ kimenetelnél, hogy a’ kormányzót megvárják ’s bőszzut álljanak rajta; de ez mind addig a’ játékszínben maradt, míg mindenik csoport széljel oszlott.— Azon nap, éjfélkor. Ma estve a’ del Valone játékszínen egybegyüll számos közönség a’ darab elkezdése előtt kívánta hogy a’ Riego hymnusát énekeljék. Ezen kívánságnak engedni kellett, mind a’ mellett is ,hogy a játékszín elött két osztály gyalogság állott! ’s ez is végre egyetértve a’ közönséggel énekelte a’ csufondáros hymnust. A’ játék alatt a’ tyran szerepét játszószínészt nem engedte szóhoz jőni a’ közönség, valahányszor megjelent mindég ezt kiáltván : Le az árulók és tyranokkal! Később egész tömegben a’ polgári kormányozó háza elébe mentek , hogy kicsufolják, hanem a’ cselédek jelentésire hogy a’ kormányozó nincs otthon, megelégedtek azzal hogy ablakait kövekkel bevertek; ’s ezután az olosz játékszínbe mentek, meglátni, valyon Vidart ott van e’. Hanem már ekkor a’ katonai kormányzó elküldte volt a’ katonákat, kik után nem engedték hogy a’ nép bémenjen a’ színházba, ’s kívánta azt elszéleszteni. Az ifjak ezután csoportokban jártak az utszakon, énekelték a’ Riego hymnusát, ’s a’ lámpásokon töltötték bosszujokat. Miután lassanként lécsendesettek.

 

Erdélyi Hiradó;  Kolozsvárt.  Kedden Januarius 6dik napján, 1835.

 

Riego-himnusz

Hettyey Arankának – a bujdosó erdélyiek.

Hettyey Hétfőn este a Nemzeti Színházban megható jelenet játszódott le. Hettyey Aranka játszotta az estén Elektrá-t teljes sikerrel és amikor a sophoclesi-dráma véget ért, a művésznő öltözőjébe hatalmas koszorút, nemzeti színű szalagján ezzel a felírással: “Hettyey Aranka – Elektra – A bujdosó erdélyiek”. Hettyey Aranka éveken át volt a kolozsvári Nemzeti Színház hősnője és az erdélyiek akkor fogadták szeretetükbe. Ez a szeretet nyilvánult meg most ezzel a virágos, amely könnyekig meghatotta a művésznőt. A “bujdosó erdélyiek” természetesen végig nézték volt az Elektra előadását és Hettyey Aranka ünneplésében lelke szeretettel vettek részt.

8 órai újság, 1924 október 30.

 

Hettyey Aranka

A gyilkos

– Hajsza a színház körül. –

Szombaton éjszaka érkezett a színházak tájékára annak a rémes gyilkosságnak e híre, a melynek az áldozata Szilasi Adolf, a tettes pedig Liszkay István szininövndék. A detektívek hozták a színházakhoz  a rémhírt és mindenfelé keresték a gyilkost, mert tudták, hogy az áldozat leginkább színinövendékek társaságában élt. Kinyomozták azt is, hogy állítólag egyik barátja volt a szerencsétlen embernek egy Boross nevű színinövendék. Ezt kellett tehát felkutatniok. Csakhamar kinyomozták, hogy a Rákosi Szidi iskolájába jár egy Boross nevű növendék.

BorossendreA Királyszínház környékén álltak tehát lesben, de hiába. Jóval az előadás után felcsengették a Csengery-utczában a Rákosi-iskola gondnoknőjét és elmondták neki miről van szó.

 -Ismeri Borosst? – kérdezték tőle.

 -Oh, hogy ne ismerném, – felelte rémülten és álmosan a legjobb álmából felvert asszony.

-Hol lakik?

– Nem tudom, de menjenek el a színházi portáshoz, ő talán tud felvilágosítást adni. – Felköltötték tehát  a portást:

 – Boross színésznövendék czímét mondja meg!

 A portás nagyon álmos volt – már jóval éjfél után volt – és csak ennyit motyogott:

 – Boross? Boross? Lakik Dohány utcza 96.

Nosza eliramodtak a detektívek a jelzett czím alá. Becsengettek  a kapun:

 – Itt lakik Boross? – kérdezték izgatottan.

 -Itt.

 – Gyorsan keltsük fel. Detektívek vagyunk!

És ezzel felrohantak az első emelet 7. szám alá és bezörgettek az ablakon. Negyedórai zörgetés után nagynehezen kinyílt az ajtó és hálóköntösben, fehér sipkával a fején, gyertyával a kezében, mint az operettekben szokás, megjelent a keresett színésznövendék helyett – Boross Endre, a Királyszínház népszerű komikusa…

Színházi Lapok, 1909 október 19.

Boross Endre